MAGYAR MÅ°HELY
Első egész estés játékfilmjeként leforgatja a Kárhozatot (1987), majd Tarr Béla főművét, a Sátántangót (1994), utolsóként pedig a Werckmeister harmóniákat (2000). Nem egyszerűen nemzetközi rangot kivívó művekről van szó, hanem egy rendezői stílusváltásról, amelyben a fekete-fehér képeknek, a hosszú beállításoknak, lassú gépmozgásoknak formateremtő szerepük van.

Gelencsér Gábor: A fekete-fehér színárnyalatai (Medvigy Gábor 1957–2023)
Soós Tamás Dénes: „Egy test, egy lélekké váltunk” (Beszélgetés Sándor Pállal Ragályi Elemérről)  

 

Szekfü András: Forrongó buborékok (Beszélgetés Szirtes Andrással)  
Kelecsényi László: A Király Jenő-pör (Merengek a múltak ütemén 4.)  
Gyöngyösi Lilla: „A magasság csak a körítés” (Beszélgetés Fésős Andrással)  

FILM ÉS IRODALOM
William Friedkin (1935-2023) Új-Hollywood egyik legjelentősebb, paradigma-fordító blockbuster-rendezője: a Francia kapcsolat és az Ördögűző filmtörténeti mérföldkő és kirobbanó közönségsiker a maga zsánerében, egyszerre a sok évtizedes műfaji sémák markáns revíziói és hatékony adaptációi az irodalmi alapműnek.

Varró Attila: Keskeny kék vonal (Friedkin rendőrségi trilógiája)  
Bóna László: Hol a démon? (A Kubrick titok – 2. rész)  
Szabó G. Ádám: Feljegyzések a padlásról (Miriam Toews // Sarah Polley: Nők beszélgetnek)  

[…] Bővebben!

Filmvilág blog