NŐI DISZTÓPIÁK
A női rendezők által megálmodott disztópiák mintha csak kigúnyolnák a férfiközpontú sci­fi megszokott konvencióit realizmusukkal, „szokatlan” főhőseikkel és happy endjeikkel – így a fantasztikus-­tudományos filmek valóság ra reflektáló fikciós mikrokozmoszai nem csak felbomlanak, de stílusukban is visszatérnek a valósághoz. 

Gombos Réka: Határsértő nők (Feminista disztópiák)  
Buzsik Krisztina: Gyarlóság, asszony a neved? (Naomi Alderman: A hatalom)  
Rudas Dóra: Két­test probléma (Románc és science-fiction) 
Kiss Dalma: Arcnélküli apokalipszis (Sofia Alaoui: Animalia) 
Herczeg Zsófi: Robotálmok – kutyavalóság (Képregény-legendák: Sara Varon – Pablo Berger: Robotálmok)  

TRASH-VILÁG
Waters egész életművét meghatározza tömegkulturális dandyzmusa és iróniakultusza, mely a posztmodern kultúrafelfogás egyik példaértékű alkotójává teszi őt: karakterei nem valami pozitív társadalmi utópia eljöveteléért küzdenek, hanem „csúfot űznek” minden polgári vagy polgárellenes illúzióból.

Nemes Z. Márió: „Légy rossz!” (John Waters és a forradalmi trash)  
Teszár Dávid: Ex oriente exploitation (Indonéz kultfilmek)  
Kovács Marcell: Egyet fizet, ötöt kap (Harry Alan Towers Fu-Manchu filmjei)  
Csomán Sándor: Diabolikus perspektívák (Demian Rugna horrorfilmjei)  

[…] Bővebben!

Filmvilág blog