MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Az utolsó modernista (Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval)
Pazár Sarolta: Próféta voltál? (Zolnay Pál portré – 2. rész)
Szivák Bernadett: Sellők és Rinocéroszok (Beszélgetés Traub Viktóriával)
Varga Zoltán: Oroszlán/idomár (Leo és Fred animációs sorozat)
Tóth Péter Pál: A Hugó (Domokos János: Jutalomutazás Dárday Istvánnal)
Mészáros Márton: Könnyű leckék (Beszélgetés Zurbó Dorottyával)

A SOÁ EMLÉKEZETE
Ádám Péter: A feledés mélyvízében (Claude Lanzmann – 1925-2018)
Závada Pál – Rózsa János: A szerződés (filmterv)

A MESEÍRÓ MESÉJE
A 80-as évek óta a tömegfilmben egyre gyakrabban kerül elő a meseteremtők (írók, rendezők) és hőseik közötti reflektív viszony, legyen szó Pán Péter-filmverziókról, Terry Gilliam átértelmezett meséiről vagy a mágikus realizmus alapműveinek filmadaptációiról Margaret Atwoodtól Angela Carterig: ahogy a klasszikus mesék posztmodern adaptációinak szövetén minden esetben átdereng a valóság, az életrajzi filmekben is rendre összemosódik alkotó és teremtmény világa.

Fekete Tamás: Mese-terápiák (Meseírók filmes életrajzai)
Varró Attila: A képzelet pikareszkjei (Terry Gilliam meséi)
Pethő Réka: Feminista mesevilágok (Angela Carter-adaptációk)

A TITKOS ITÁLIA
A Szicíliát uraló megszállók, a spanyol, pápai, osztrák és Bourbon rendőrállamok évszázados tapasztalatai alakították ki ezt a mentalitást, amely mafiát egykor létrehozta, ez a módszer azonban a demokráciával már semmiképp sem összeegyeztethető. A szicíliai maffia regionális problémából mára az olasz társadalom egészét sújtó átokká vált, így továbbra is filmek és tévésorozatok visszatérő témája.

Paár Ádám: Szicíliai tragédia (Olasz maffiafilmek)
Kovács Patrik: Kallódó emberek (Új raj: Paolo Sorrentino)

PERZSA TÜKÖR
Jafar Panahit, a ma élő legnevesebb iráni rendezőt pályakezdése óta vegzálják a hatóságok: már első nagyjátékfilmjét, A fehér léggömböt (1995) is nehezen tudta leforgatni, A tükör (1997) elkészítése után pedig semmilyen állami támogatást nem kapott. 2010-ben végleg eltiltották a filmkészítéstől és házi őrizetre ítélték. Panahi azonban nem adta fel, négy filmet készített azóta.

Varró Attila: Harminc madár (Teheráni Filmfesztivál)
Kránicz Bence: A tiltás virágai (Jafar Panahi és a cenzúra)
Benke Attila: Csador nélkül (Iráni rendezők amerikai filmjei)

FESZTIVÁL
Schreiber András: A változatlanság diadala (Sehenswert/Szemrevaló)

KRITIKA
Baski Sándor: Kijutni a labirintusból (Kenyeres Bálint: Tegnap)
Czirják Pál: Magányos kamaszok (Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod:))
Kránicz Bence: Az ébredő erő (Spike Lee: Csuklyások – BlacKkKlansman)

A címlapon: Nemes Jeles László: Napszállta (Jakab Juli) – A Mozinet szeptemberi bemutatója

Filmvilág blog