Közös Európai Uniós hadsereg?
Jean-Claude Juncker szerint az EU-nak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon. Kérdéseket vet fel azonban, hogy hogyan adna ez hozzá a NATO-hoz? Másrészről egy teljes-körű politikai unió nélkül egy közös hadseregnek nincsen esélye arra, hogy hiteles erőt képviseljen. Amerika szerint szánalmas próbálkozás az európai hadsereg felállítása.
Nem vesznek komolyan
Az elmúlt napokban komoly vitát váltott ki a nyugat-európai sajtóban az Európai Bizottság elnökének javaslata. Juncker szerint ugyanis az EU-nak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon. Az elnök szerint a kezdeményezés egyrészt választ adna az oroszok agressziójára Ukrajnában, másrészt pedig ellensúlyozná az amerikai csapatkivonásokat Nyugat Európából. A hadsereg létrehozása nemcsak ezen segítene, hanem egyúttal azt is jelezné a világ felé, hogy az EU-tagállamok között soha többé nem törhet ki háború, tette hozzá Juncker.
Hol a hozzáadott érték?
A közös európai haderő terve az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel. 2009-ben az Európai Parlament támogatott egy indítványt egy 60 ezer fős európai hadsereg felállításáról. A mostani javaslatot egy jelentés fogja követni, amelyet júniusban raknak le az Európai Csúcs asztalára. A jelentés egy Európai Védelmi Unió kereteit vázolja majd fel, amely támogatná a NATO-t a területvédelemben.
A tagállamok közül Németország és Finnország támogatta a javaslatot, akik az új haderőt a NATO keretén belül szeretnék látni. London ridegen elzárkózott – mondván, hogy a védelmi kérdések nem tartoznak az EU asztalára -, míg Párizs óvatosan áll a kérdéshez. A közép- és kelet-európai országok többsége inkább a NATO közvetlen megerősítésén fáradozna.
A legtöbb nyugat-európai lap kritikusan állt a javaslathoz. Azzal érveltek, hogy egy teljeskörű politikai unió nélkül egy közös hadseregnek nincsen esélye arra, hogy hiteles erőt képviseljen. Amíg az éles nemzeti rivalizálások jellemzik a közös politika-formálást, addig a közös hadsereg gyorsan impotenssé válna, amint egyes tagállamok saját veszélyeiket domborítanák ki. Egyes lapok kiemelik, hogy a 28 EU-s tagállamból 22 már így is a NATO tagja és így Junckernek nehéz hozzáadott értéket fölmutatnia javaslatával.
Az amerikaiak stratégiai ostobaságot látnak
Az amerikai konzervatív sajtó szánalmasnak tartja Juncker próbálkozását. Szerintük először a fejekben kellene rendet rakni Európában, amit mutat az is, hogy milyen szinten elhanyagolják az európai szövetséges tagállamok a védelmi kiadási kötelezettségeiket a NATO felé. Ha az EU még egy közös, koherens külpolitikát sem tud követni egyetlen lényeges kérdésben, akkor csak csodálkozhatunk, hogy mi a csudát csinálna egy közös európai védelmi minisztérium Brüsszelben?
Az amerikaiak elképesztőnek tartják az EU katonai erejének erózióját. A gazdasági nagyhatalom Németország esetében alig lehet beszélni bevethető haderőről, de még az elkötelezett NATO-tagállam Britannia is katonai hanyatlással szembesül. A Brit Hadsereg hamarosan 50 ezer aktív főre zsugorodhat, amely a legkisebb szárazföldi hadereje Londonnak azóta, mióta 1770-ben sikertelenül próbálta leverni az amerikai lázadást. Hollandiának még egy évtizede 400 modern Leopárd 2-es tankja volt, de 2011-ben leépítették őket – többségüket eladva külföldre -, mondván, hogy a Holland Hadseregnek minek is lenne szüksége valaha tankokra?
Ha Európa túl akar élni, akkor ezt a rövidtávú gondolkodást, amely egy stratégiai ostobasággal ér föl, már nem engedhet meg magának, teszik hozzá amerikai megfigyelők.
Comments are closed.