Suzanne Collins regénye Észak-Amerika maradványain játszódik, Panemben. Az ország 12 körzetből áll, mindegyik különböző feladatot lát el, a Kapitólium felügyelete alatt. A 13. körzet lázadása és megsemmisítése után létrejön egy „játék”, az Éhezők viadala. A Kapitólium minden évben kisorsol 24 kiválasztottat az aratásnapi ünnepen; egy 12-18 év közötti fiút és egy lányt minden körzetből, akik részt vesznek a nevelő jellegű, életre-halálra szóló küzdelemben. Győztes természetesen csak egy lehet, Panem lakóinak pedig végig kell nézni a viadalt, élő, televíziós közvetítésen.

A könyv főszereplője Katniss Everdeen 16 éves, apja halála óta családfenntartó. Vadászik, halászik, üzletel, egyedül gondoskodik anyjáról és 12 éves húgáról, az egyik legszegényebb körzetben, a tizenkettedikben. Amikor az aratás ünnepén húgát, Primet sorsolják ki, önként jelentkezik helyette a viadalra, ahova egy olyan 12. körzeti fiúval indul, aki korábban megmentette őt és családját az éhenhalástól. A szabályok szerint jó esetben is csak egyikük térhet haza, de a 12., szénbányász körzet nem arról híres, hogy ottani kiválasztottak nyerik a versenyeket.
Gyors búcsúzkodás után már indulnak is a játékosok a Kapitóliumba, ahol egy látványos felvonulással elkezdődik a műsor. A versenyzők kapnak néhány napot a testi-lelki felkészülésre, interjúkat készítenek velük, hiszen minél népszerűbb, életképesebb valaki, annál többen fogadnak rá mint leendő győztes, és a viadal során támogatják is őt.
Katniss elég jó esélyekkel, a közönség megnyerésével indul neki a viadalnak, ami az interjúk napját követően el is kezdődik, egy meglehetősen beteg valóságshow formájában.
Éhség, szomjúság, fagy, hőség, magány és félelem vár a résztvevőkre a mesterséges, kívülről irányított erdőben, ahonnan élve csak egyikük kerülhet ki.
Abszolút a könyv és Suzanne Collins mellett szól, hogy Az éhezők viadalában az izgalmak, a taktikázás és a lelki folyamatok dominálnak. Ebből további pozitív dolgok következnek. Az egyik, hogy azok is olvashatják, akik frászt kaptak – vagy kaptak volna – a hasonló témájú Battle Royal c. japán alkotás naturalisztikus ábrázolásától. A másik, hogy a könyvből készülő, 2011-re tervezett filmet sem fogják tudni nagyon elrontani, ugyanis ha akarnának se tudnának másfél – két órában csak a véres jelenetekre koncentrálni. Ettől függetlenül a footer.hu azt javasolja, ha izgalmas olvasmányra vágysz, kezdd el a könyvet, mert azt azért nem merik remélni, hogy a film legalább ilyen jó, esetleg még jobb lesz.
A mű „letehetetlenségi faktora” a footer.hu -nál 10-ből 10-es, de minimum 9-es volt, szóval csak okosan! A kiszámíthatónak hitt fordulatok ugyanis nem annyira kiszámíthatóak, a befejezéshez közeledve pedig nem megnyugszik az ember, hanem újabb kérdések merülnek fel benne. Ezzel el is érkeztünk a könyv legnagyobb, de legalább egyetlen „hibájához”: a trilógia második részére még várnunk kell, ha magyarul szeretnénk folytatni a történetet.
Aggodalomra viszont semmi ok, a könyv elolvasása után is van ám feladat: remélni, hogy a filmhez nem a Twilight szerelmespárral vagy valami hasonló „nagyszerű” ötlettel óhajtják megnyerni a közönséget.