Nem ez az első alkalom, hogy egy tudományos felfedezés alátámasztja a Bibliában leírtakat és természetesen nem az első, hogy a felfedezésnek erről az aspektusáról keveset, vagy szinte semmit sem hallani a médiában. Remélhetőleg ez a rövid ismertető némileg javít majd ezen a statisztikán.

Arról a hírről van szó, miszerint tudósok első alkalommal találtak kézzel fogható bizonyítékot arra, hogy a földköpeny alatt óceán kiterjedésű vizek találhatók, ugyanis egy vulkánkitörés során felszínre került gyémántban olyan ásványokat találtak, amelyek eddig ismeretlen, vizet adó kristály létezéséről tanúskodnak.

Ez a különleges, föld mélyén rejtőző kristály a feltételezések szerint annyi vizet zár magába, mint a föld felszínén lévő összes óceán, írja a BBC.

Miközben az ékszeriparban bármilyen külső anyagot, szennyeződést tartalmazó drágakő veszít az értékéből, a tudósok számára ez a felszínre került gyémánt felbecsülhetetlen kincsnek számít, és közelebb viheti őket a Föld belső szerkezetének megismeréséhez.

Oliver Tschauner, a Nevada Egyetem geológia professzora, Kínában, Dél-Afrikában és Botswanában is hasonló kövekre bukkant, ami jelzi, hogy nem egyedi, hanem globális jelenségről van szó.

A tudósok úgy gondolják, hogy ezek a kövek a Föld tömegének 80%-át kitevő földköpenyben, 500 °C hőmérsékleten keletkeznek.¹ A tudósok egészen a közelmúltig kételkedtek abban, hogy valaha vízre bukkanjanak itt.

„Ezek a felfedezések nagyban hozzájárulnak, hogy megértsük, milyen szerepet játszanak a Föld belsejének vízben gazdag régiói a globális vízháztartásban és a hő termelő radioaktív elemek mozgásában. Leegyszerűsítve a kirakós újabb darabjára bukkantunk, ami közelebb visz, hogy jobban megismerjük bolygónkat,” mondta Tschauner.

Érdekes módon Tschauner és kollégái nem víz után kutattak. A többi tudóshoz hasonlóan ők is széndioxidot kerestek, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a széndioxid felel a globális klímaváltozásért. Széndioxidot nem találtak.

Vízre viszont még soha nem bukkantak ilyen mélységben. Egy másik, 2014-es kutatás szerint, ami a Föld keringésében tapasztalt ingadozásokat és egyéb kapcsolódó jelenségeket vizsgált, a földköpenyben akár a felszíni óceánok tömegét meghaladó mennyiségű víz is lehet. Ezt egy másik 2014-es és egy 2017-es kutatás is megerősítette.

Most, hogy a kutatásokat kézzelfogható bizonyítékok is alátámasztják, érdemes fontolóra venni néhány igen fontos kérdést:

– Ellentétben a mostanáig feltételezett korlátozott vízháztartással, ami egyesek szerint alig tudja majd kielégíteni a Föld növekvő lakosságának igényeit, valójában sokkal több ivóvíz található bolygónkon.

– A tudósok talán így már megengedhetik maguknak, hogy kevesebb figyelmet fordítsanak a víz utáni kutatásra más bolygókon.

– Remélhetőleg sokan más fényben szemlélik majd a Biblia első könyvében leírtakat, ahol azt olvassuk, hogy „felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak”. Sok tudós eleve kizárja egy globális özönvíz lehetőségét, függetlenül attól az egyszerű ténytől, hogy bolygónk felszínének 71%-át ma is víz borítja.

– Talán egyesek feladják azt az igencsak elterjedt elméletet, ami szerint a Földön található víztömeg a Földön kívüli források, üstökösök és aszteroidák által került ide.

„Ironikus módon a nem hívő tudósok még mindig azt kutatják, hogy honnan került víz a Földre,” mondja Andrew Snelling ausztrál geológus, az Answers in Genesis kutatási igazgatója.

„Sok éve próbálják betömni az elméletükben tátongó lyukakat azzal kapcsolatban, hogy miként vált élhetővé a Föld, annak feltételezett sok milliárd éves története során. A világi tudósok úgy gondolják, hogy a Föld a hozzávetőleg 4,56 milliárd évvel ezelőtt szétszóródott anyagból tömörült össze, vagyis eredetileg forró és képlékeny volt és csak fokozatosan hűlt le. Az egyik elmélet szerint a víz a fokozatosan hűlő Föld belsejéből eredt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy megtöltse a mai óceánokat, így egykor népszerű volt az elmélet, ami szerint a víz nagy része a Földbe becsapódó üstökösökből, amik tulajdonképpen hatalmas hógolyók, származott.”

Ebbe az elméletbe persze nem fértek volna bele a Föld mélyén lévő vizek. Az új felfedezés új elméletet kíván.

„Természetesen ugyanezek a szkeptikus tudósok, a 2. Péter 3:3-6-ban leírtakkal összhangban azt állítják, hogy soha nem volt globális özönvíz a Földön, pedig bolygónk felszínének 70%-át ma is víz borítja, átlag 3 kilométeres mélységgel.

Ironikus módon ugyanezek a tudósok azt is mondják, hogy a Mars bolygó felszínén megfigyelhető, komoly vízerózióra utaló jelek azt mutatják, hogy a Marson bibliai léptékű özönvíz lehetett, pedig a bolygó felszíne ma teljesen száraz.”

Andrew Snelling is úgy gondolja, hogy az új bizonyíték a bibliai özönvizet támasztja alá.

„A világi tudósok legújabb felfedezése megerősíti az eseménynek a Bibliából ismert leírását,” írja. „Tehát a Föld mélyéből felfakadó vizek, a felszínen található, teremtett vizekkel együtt, a Teremtés könyvében leírt özönvizet eredményezték.”

Ray Comfort, számos keresztény dokumentumfilm készítője, aki szolgálatát is arról a bizonyos „élő vízről” nevezte el, szintén kommentálta az új felfedezést.

„Sokan intellektuális büszkeségből nem hisznek semmilyen eseményben, amit a Biblia ír le. Talán azért, mert Isten az Ő bölcsességében bolondságok által szégyeníti meg a bölcseket. A Bibliában számos történetet olvashatunk, ami sértésnek számít egy büszke ember számára, Isten pedig ellenáll a büszkéknek, de az alázatosoknak kegyelmet ad. A megváltás ajtaja nem véletlenül alacsony.”

„Fontos persze hozzátenni, hogy rengeteg bizonyítékot találunk a globális özönvízre, csak sokan nem hajlandók észrevenni a fától az erdőt.” (Ray Comfort filmje az özönvízről, magyar felirattal ITT megtekinthető)

Bill Cloud, az Esau rising szerzője pedig azt mondta, hogy hívőként természetesen nem lepik meg az ilyen felfedezések.

„Nemcsak megerősíti, hogy a Bibliába vetett hitem helyes, de azt is megmutatja, hogy Isten a létezésében kétkedőket is arra használja, hogy bebizonyítsa létezését. Ezt a Példabeszédek 25:2-ben olvasható elv írja le a legjobban: „Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti, a királyok tisztessége pedig, hogy a dolgokat kikutatják.”

Más szóval Isten időnként bújócskázik és a teremtését kutatók a hunyók. Ha nem adják fel a kutatást, egyik ámulatból a másikba esnek majd a felfedezéseik által.”

1. A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magjátburkolja be.

   A földköpeny határfelületeit, akárcsak a többi földburok esetében, a Föld belsejében terjedő földrengések okozta hullámok vizsgálata segítségével állapították meg. Ezek a hullámok mintegy átvilágítják a Földet. Az anyag hirtelen halmazállapot-, szerkezet, sűrűségváltozási felületein sebességük és irányuk megváltozik, részben visszaverődnek.

   A földrengéshullámok igen éles határt jeleznek 2900 km mélységben. Ezt nevezik Gutenberg-Wiechert felületnek, mely a földköpenyt határolja el a földmagtól. A földköpeny és földkéreg közötti határfelületet Mohorovičić-felületnek (vagy röviden Moho) nevezik. Ez átlag 30–40 km mélységben húzódik a felszín alatt.

Tudomány és technika – Idők jelei