‘Egy olyan világban, ahol tudós tudósnak farkasa, a kutatók abban érdekeltek, hogy minél meglepőbb eredményeket publikáljanak a legelőkelőbb szakfolyóiratokban, akkor is, ha az eredmények utólag nagy eséllyel helytelennek bizonyulnak, állítja egy kutatás.’

A Guardian cikkének felvezetője kicsit hajaz arra az általam igen kedvelt viccre, ami szerint “egy legújabb kutatás kimutatta, hogy az emberek bármit elhisznek, ha a mondat a “legújabb kutatás kimutatta” szavakkal kezdődik”. Ez esetben persze úgy gondolom, hogy a szóban forgó kutatás jó felé kapizsgál, mert a jelenséget elég sokan megfigyelték már tudományos és laikus körökben egyaránt, mindenféle kutatásoktól függetlenül is.

A mostani kutatás tehát azt találta, hogy, ameddig a tudósokat azért jutalmazzák, ha minél újszerűbb és minél megdöbbentőbb eredményeket publikálnak a neves szaklapokban, addig a kétes tudományos gyakorlatok megállíthatatlanul át fogják szőni az akadémia világát.

A tudományos kutatások célja elvileg a helyes válaszok megtalálása lenne, ugyanakkor az egyetemek, laboratóriumok és akadémiai folyóiratok, illetve ezek vezetőinek egzisztenciális prioritásai a természetes kiválasztódás elvéhez hasonlóan a rossz kutatási gyakorlatoknak kedveznek.

Ennek tökéletes példája az Újtestamentum, illetve az ókori kéziratok kutatása, ahol a Biblia hitelességét megdönteni kívánó kutatók egymást túllicitálva próbálnak egyre képtelenebb, kétes eredetű bizonyítékokra támaszkodó elméletekkel előállni.

Craig A. Evans, Újtestamentum kutató, így fogalmazta meg a problémát:

“Annyi ember szeretne doktori címet, olyan sokan dolgoznak disszertációkon, vagy próbálnak felkerülni a neves szaklapok hasábjaira, hogy a tényeket óhatatlanul eltúlozzák és önkényesen értelmezik. Aki be akar kerülni a nagy csatornák híreibe, annak híreket kell produkálnia, az pedig senkit nem érdekel a médiában, ha azt mondjuk, az Evangéliumok álláspontja hiteles.” (forrás)

Így fordulhatott elő, hogy miközben a Harvard Egyetem egyik professzornőjének kijelentése, miszerint egy ókori papiruszfoszlány birtokába jutott, ami bizonyítja, hogy Jézusnak felesége volt, bejárta a sajtót, arról viszont már senki sem értesült, hogy egy újságíró leleplezte a csalást, amire Dr. Karen L. King a “felfedezését” alapozta.

Kiderült, hogy a “leletet”, aminek a Harvard Theological Review egy egész számot szentelt, és amiről Dr. King 27 ország 300 tudósa előtt tartott sajtótájékoztatót, egy pornográf oldalakat üzemeltető férfitól kapta, akinek a felesége spiritiszta csatornákon át, állítólag arámi nyelven kommunikálva kapta a Jézus családi állapotára vonatkozó információkat a szeretőivel folytatott intim légyottjai közben. A papiruszt produkáló férj, Walter Fritz, amúgy a berlini Egyiptom múzeumban dolgozott idegenvezetőként.

Ariel Sabar, a turpisságot leleplező újságíró a professzornőt is figyelmeztette a hírverés beindulása előtt, ő azonban közölte vele, hogy majd tanulmányának közzététele után foglalkozik a kérdéssel, ha arra érdemesnek találja.

A papiruszon amúgy az alábbi szöveg volt olvasható:

“Jézus ezt mondta nekik, feleségem? lehet az én tanítványom.”

Christopher Jones, a Harvard egy másik munkatársa úgy gondolja, hogy a hamisító erősen feminista beállítottsága miatt szemelhette ki a professzornőt a “lelet” felfedezőjeként.

Amikor az újságíró szembesítette Walter Fritzet az általa feltárt tényekkel, a férfi beismerte a csalást. Sőt, megpróbálta rávenni, hogy közös név alatt írjanak egy könyvet arról, hogy “hogyan próbálja az egyház elnyomni a női vonalat”, erősködve, hogy a könyv már az első hónapban egymillió dollárt hozhat a konyhára.

“A tények önmagukban nem számítanak. A szórakoztatás a lényeg,? közölte az újságíróval. ?Sok mindent nekünk kell kitalálni. Nem prezentálhatjuk pusztán a tényeket.”

A Guardian által bemutatott kutatás résztvevői szerint egyébként erősen érintett területek a kétes kutatási eredmények terén a szociológia, a gazdaságtan, a klímakutatás és az ökológia is, úgyhogy az ezekkel kapcsolatos ?megdöbbentő?, ?új? és hasonló jelzőkkel illetett eredményeket is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Tudomány és technika – Idők jelei