Időkjelei: Az alábbi cikk olvasásakor érdemes észben tartani, hogy az írás egy fővonalas portálon jelent meg. A felsorolt technológiákról az Idők Jelei legtöbb olvasója több ízben is értesült már, a cikk mégis jól illusztrálja, hogy hol tartunk a bélyeg felé vezető úton, ráadásul egy tömegmédia forrásból.

Forrás: au.news.yahoo.com

Látva az Apple Watch és hasonló új kütyük iránti fokozott érdeklődést, az ember azt gondolhatná, hogy a hordható elektronikák állnak majd a következő legfontosabb technológiai változás középpontjában.

Nem így van.

A hordható eszközök is kapnak egy rövid időt a rivaldafényben, de ez csupán egy átmeneti időszak.

A testen töltött rövid időt követően az elektronikák a testbe költöznek.

Ez a következő komoly front.

Íme, kilenc jele annak, hogy a testbe ültethető technológiák már jelen vannak, rendkívül gyorsan fejlődnek és hamarosan az életünk (és testünk) részévé válnak.

1. Beültethető okostelefonok

Sokan már most is a nap 24 órájában a telefonjukhoz vannak kötve, de mi lenne, ha ez a kötelék szó szerinti lenne?

A tendencia már elkezdődött.

Tavaly Anthony Antonellis RFID chipet ültetett a karjába, ami digitális alkotásait tárolja és továbbítja okostelefonjára.

A kutatók pedig olyan beültethető szenzorokkal kísérleteznek, amelyek az emberi csontokat élő hangszórókká képesek alakítani.

Mások olyan szemimplantátumok fejlesztésén dolgoznak, amellyel egyetlen pislantással lehet fényképezni, majd a képet bármilyen helyi tárhelyre (például a karba ültetett RFID chipre) küldeni.

Mi veheti át a kijelző szerepét, ha a telefon a testbe kerül? Az Autodesk mérnökei egy olyan rendszerrel kísérleteznek, ami mesterséges bőrön át képes megjeleníteni a képeket.

Egy másik megoldás szerint a képek egyenesen a szem implantátumon jelennének meg.

2. Gyógyító chipek

Egyes betegeknél már most is okostelefonnal kommunikáló kiber-implantátumokat használnak, amelyek képesek bizonyos betegségek megfigyelésére és kezelésére.

A Bostoni Egyetemen egy apró, beültethető érzékelőt tartalmazó bionikus hasnyálmirigyet tesztelnek, ami közvetlenül kommunikál a telefonon futó applikációval, a beteg vércukorszintjének megfigyelésére.

Londoni tudósok egy kapszula méretű áramkört fejlesztettek ki, ami figyelemmel kíséri a test zsírtömegét a túlsúlyos betegeknél és olyan genetikai anyagot termel, aminek hatására a beteg jóllakottnak érzi magát.

Több tucat egyéb betegség számára folynak beültethető és okos telefonos megoldásokra vonatkozó kísérletek.

3. Az orvossal kommunikáló gyógyszerek

A beültethető eszközök nemcsak a telefonunkkal fognak kommunikálni, hanem az orvossal is.

A Proteus olyan kiber-tabletta kifejlesztésén dolgozik, ami SMS üzeneteket küld az orvosnak egyenesen a beteg testéből.

A tabletta belső információkat oszt meg az orvossal (a szó legteljesebb értelmében), aki így arról is értesül, hogy a beteg rendesen szedi-e a felírt gyógyszert és az a kívánt hatást fejti-e ki.

4. A Bill Gates féle fogamzásgátló tabletta

A Gates Alapítvány egy olyan MIT projektet támogat, aminek célja egy női számítógépes-fogamzásgátló chip kifejlesztése, amit szükség szerint távirányítással lehet aktiválni vagy kikapcsolni.

Az apró chip fogamzásgátló hormont bocsát ki magából kis adagokban és akár 16 évig is a nő testében maradhat.

A beültetés olyan egyszerű, mint egy tetoválás és a „ki és bekapcsolás lehetősége bizonyos kényelmet biztosít azok számára, akik családod terveznek,” mondja Dr. Robert Farra, az MIT kutatója.

A megoldás egész más szintre emeli a távirányító elvesztésének jelentőségét…

5. Okostetoválások

A tetoválások egyre menőbbnek számítanak manapság, így miért ne lehetnének egyben okosak és digitálisak is?

Az Illinois Egyetem kutatói az emberi hajszálnál is vékonyabb digitális tetoválást hoztak létre, ami a bőr felszínéről figyeli a szervezet folyamatait.

A Dangerous Things (veszélyes dolgok) nevű cég pedig egy olyan NFC chipet gyárt, amit a tetováláshoz hasonló folyamat segítségével visznek fel az ujjakra. A tetoválással zárakat lehet felnyitni vagy kódokat megadni, pusztán azzal, hogy rájuk mutatunk.

Egy texasi kutatócsoport olyan mikrorészecskéket fejlesztett ki, amit a tetováló festékhez hasonlóan juttatnak a bőr alá és ezzel tudják figyelemmel kísérni a szervezet működését.

6. Agy-számítógép interfész

Az agy közvetlen összekapcsolása a számítógéppel a tudományos fantasztikum álma (vagy rémálma).

A Brown Egyetem BrainGate (agykapu) nevű csapata vezeti az ilyen irányú kutatásokat. Weboldaluk szerint „a csecsemőknek való aszpirin tabletta méretével megegyező, agyba ültetett elektródák segítségével a BrainGate csapat bebizonyította, hogy képesek valósidőben dekódolni a neuronok jeleit és ezekkel külső eszközöket irányítani.”

Az Intel szerint a gyakorlatban is alkalmazható számítógép-agy interfészek 2020-ra kerülhetnek a piacra.

Dean Pomerleau, az Intel kutatója szerint „az emberek előbb utóbb hajlandóak lesznek agyimplantátumokat használni.”

„Képzeljük el, hogy a gondolataink segítségével böngészhetünk az Interneten.”

[Időkjelei: Illetve majd mások böngészhetnek az implantátumot használók agyában…]

7. Felszívódó bioelemek

A beültethető technológiák számára az egyik legnagyobb kihívást a testbe ültetett vagy abban úszkáló eszközök áramellátása jelenti.

A konnektoron keresztül nyilván nem tölthetők és az elemcsere sem igazán járható megoldás.

A Cambridge-i Draper laboratórium olyan biológiailag lebomló elemeken dolgozik, amelyek a testen belül képesek áramot előállítani, azt akár vezeték nélkül továbbítani, majd dolguk végeztével elolvadnak.

Egy másik projekt a testben található glükózt használja az implantátumok áramellátására. Gondoljunk az általános iskolai burgonya akkumulátoros kísérletekre. Ugyanaz az elv, csak kisebb és persze sokkal fejlettebb.

8. Okos por

A beültethető fejlesztések közül talán az okos por a legmegdöbbentőbb. A homokszemcsénél is apróbb, saját antennával ellátott por implantátumok hálózatba rendeződnek a testben és egy egész sor összetett folyamat elvégzésére képesek.

Talán egy nano-hadseregként lehetne jellemezni őket, ami például a ráksejtek ellen indulhat csatába vagy csillapítja a fájdalmat és persze képes a gazda személyes adatainak titkosított tárolására.

Az okos por segítségével az orvosok egy napon képesek lesznek a beteg felnyitása nélkül dolgozni a testben, az információk pedig egészen addig titkosak maradnak, míg a gazda hozzáférhetővé nem teszi saját nano-hálózatán keresztül.

9. Az azonosított én

A beültethető eszközök elterjedéséhez a társadalmi normák felszámolása szükséges, ami számos adatvédelmi kérdést vet fel, a disztópikus felhasználás lehetősége pedig igen nagy.

A technológiát egyrészt használhatják a világ összes lakosának azonosítására.

Az amerikai hadseregben például számos komoly program indult a katonák beültetett RFID chipes azonosítására, a csapatok nyomonkövetésének globális automatizálása érdekében.

Egyes szakemberek szerint egy ilyen azonosító kiterjesztése a társadalom többi részére elkerülhetetlen.

Egyesek pozitívumként tekintenek erre az irányra, a bűnüldözés hatékonyságát, a választási csalások kiküszöbölését, az orvosi információkezelés forradalmasítását és a gyerekek biztonságát tartva szem előtt.

Mások egy orwelli társadalom kialakulását látják a folyamatban, amelynek élén Nagytestvér mindent tud, mindent lát és mindent irányít.

Megint mások a szingularitás felé tett első végzetest lépést sejtik benne, amikor az emberiség jövője irányítását szoftvereknek adja át.

Időkjelei: Vajon ezek között van a Jelenések könyvében leírt próféciát beteljesítő technológia vagy annak előfutára is?

„És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. Itt van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.” Jelenések 13:16-18

Idők jelei » Tudomány és technika